2009. február 3., kedd

A nap tanulsága

Miett ma reggel megoldotta a Montessori-torony felépítéséhez szükséges első kulcsproblémát: fogta az egyik csörgős karikát - egyébként teljesen magától, én éppen valami tök más játékra próbáltam rávenni -, és rátette a torony vázát képező műanyag akármire. Azután megismételte még négyszer, délután pedig újra egy párszor. 
De a legérdekesebb az volt, hogy az első három próbálkozás tök szuperül, szinte csont nélkül ment neki: látszott, hogy az első, váratlan siker után a másodiknál és a harmadiknál még hajtotta a sikerélmény. A negyediknél viszont az látszott, hogy közben baromira megunta az egészet, és ezzel párhuzamosan, ahogy elveszett a motiváció a feladat megoldásához, egyre bénábbak is lettek a próbálkozásai. Amikor nagy nehezen összejött, mégegyszer megpróbálta, de akkor már az első sikertelen próbálkozás után feladta. 
Tulajdonképp tök hasznos lenne, ha a főnökök néha odafigyelnének a saját gyerekeikre. Sokat tanulhatnának tőlük. 

Nincsenek megjegyzések: