Persze nem igazából, csak most kezdi felfedezni, hogy a vízben lebegni is lehet. Pár napja kezdte, de én csak ma láttam először: megtámaszkodik a két kezén, a testét és a lábát pedig hagyja lebegni, így közlekedik előre-hátra a kádban. Ja, és ma sikerült úgy megmosni a haját, hogy épp csak egy kis nyavajgás volt a közepén, de semmi komoly bőgés, a végén még maradni is akart fürdeni. Közben meg kellett mosni persze az egyik kiskutya haját is, igazi samponnal, és egy az egyben követte azt a forgatókönyvet, ahogy engem szokott látni hajat mosni: először benyomta szegény kutyát a víz alá, utána meg ment az ártatlatn jószág a csap alá.:) Ps.: rövidesen jön a mikulásos poszt is, ha lesz hozzá erőm, még ma. Bár ez utóbbi, mármint az erő, kezd végképp elfogyni, ezen a héten már az 5. hete, hogy nem tudunk kilábalni a betegségből, illetve épphogy kilábaltunk, jön egy újabb. Miett orrát fél óránként kell szívni, nekem már a fülem és a torkom is elkezdett fájni, Tamás meg totál bedugult orral jár dolgozni, ráadásul jó sokat a két hét itthonlét után. Nem tudom, mi lesz ennek a vége, de kezdek nagyon parázni.
Posted via web from Morzsa
Bejegyzések
