Piroska, a farkas

(A cím Miett mai beceneve, by Tamás)
Bár vizsgákra kéne tanulnom, muszáj leírnom, amiket Miett csinált mostanában, mert ezek a legédesebb dolgok, és pont ezeket felejtenénk el a nagy rohanásban. És igazából talán fontosabbak is, mint hogy pontosan mikor kezdett járni, vagy mikor jött ki a 9. foga.

(De azért, csak hogy álljon itt egy ilyen is: elfelejtettem megírni, hogy Miett már egyáltalán nem kap anyatejet. Először csak az estit hagytuk el teljesen, valamikor 12 és 13 hónapos kora között, mert ár úgy éreztem, nem igazán igényli: és valóban, nem is hiányolta egyáltalán. Azután nemrég elhagytuk a reggelit is, elsősorban azért, mert időközben visszaszoktam a cigire, és nikotinal azért már ne olyan egészséges az anyatej, de azért az sem elhanyagolható tényező, hogy a megszámlálhatatlan menyiségű fogával már bimbóvédőn keresztül is tekintélyes fájdalmakat tudott okozni. Szerencsére ez se okozott neki túl nagy stresszt.... ha észrevette egyáltalán.)

Na de a tárgyra térve, a hétvégén itt volt a Nagyi, és ezalkalomból az egész család kint volt a kertben, jó sokat, Miett pedig iszonyúen élvezte, és folyamatosan produkálta magát. Elővettük a tőlem örökölt babáit, és már rendesen babázott. Eddig is (mármint kb egy hete) etette és hintáztatta őket, meg beültette őket a babakocsiba, de most la-la-lázva énekelt nekik, riszálta rá a seggét, és táncoltatta őket. De a legdurvább az volt, amit Lizával csinált:

Liza az én hajasbabám volt, rendes műanyag baba, de a teste puha textil, és ebben van egy pici eszköz, ami kicsi lemezekről tudott sírást és nevetést lejátszani. A baba szájában pedig van egy luk, amibe egy kívülről cumialakú műanyag, kb. nyalókarúd vastagságú rudat lehet betenni, ami kikapcsolta a hanglejátszást. Magyarul cumival el lehetett hallgattatni, tisztára, mint az igazit (jobb esetben):) Na, ezt a cumit anyu eldugta a játékbabakocsin lévő mini szatyortartó kosárba, hogy Miett ne rohangáljon vele, mert ha elesik vele, simán kiszúrhatja a szemét.

De most valahogy kiszúrta a kicsaj, hogy van ott valami, valahogy kikotorta belőle, és amikor meglátta, mi az, azonnal megindult vele a kert másik felében lévő Lizához (simán emlékszik már, mit hol hagyott utoljára, de szerintem ezt már írtam), és nem tudom, hogy de beletette azt a vékony rudat abba a baromi kicsi lukba. (Elvileg ehhez is lesz majd kép, anyósom gépéből:))

A hét elején aztán előkerült a pólyásbabám is, ami lényegében csak egy fejből és a kitömött pólyából áll, kicsit kisebb is, Miett számára is kezelhetőbb méretű, úgyhogy ezt felhoztuk, és most vele alszik. Ma reggel a nappali ajtajára felszerelt hintában hintázott a kiscsaj, amikor egyszercsak kikéredzkedett, és ezerrel megindult a szobájába. Odament a kiságyhoz, és mutogatott befele. Én kivettem neki, a kezébe adtam, ő meg egyenesen ment vele a hintához, beültette, elkezdte lökni, és "énekelte" neki, hogy hinta-palinta. Hát majd' beszartam:)

Tegnap este meg anyu tanította meg locsolni: