Ugyanaz a gyerek?

Ma megint elmondta a bölcsisnéni reggel, hogy milyen tündér is valójában Miett. Konkréten minden alkalommal elmondja, úgyhogy kezdek gyanakodni, hogy lehet benne valami. Ráadásul a mi számlánkra írják a dolgot, mondták már azt is, hogy ebből látszik, mennyit foglalkozunk vele, neveljük... Ha tudnák, hogy itthon ki az úr a háznál:P 

Posted via email from Morzsa

Egy angyal...

Végül harmadiknak Tamás is lebegedett, úgyhogy ma egyedül fürdettem és fektettem Miettet. Már kezdtem elég szarul lenni, úgyhogy nekiálltam noszogatni, hogy ki kéne jönni, de persze esze ágában sem volt. Erre szépen elmagyaráztam, hogy még beteg vagyok és fáradt, még fel is kell öltözni,mesélni, és én is szeretnék már pihenni... ő meg nyújtotta a karját és jött. 

Posted via web from Morzsa

Többet ésszel...

Reggel Miett hányt, úgyhogy csináltam neki törtkrumplit. Mikor megunta, elkezdte adagolni szépen a kutyának, és hiába szóltunk rá, nem hagyta abba. Amikor elvettem előle a tálat, közölte, hogy az az övé. Mondom, ha a tiéd, egyél belőle, és nyújtottam neki egy falatot. Készségesen tátotta a száját, szépen rendesen elvette, becsukta a száját, és nézett rám a tipikus most-rosszalkodni-fogok nézéssel. Aztán lehajtotta fejét, és szépen kiengedte a falatot a földre, és hívta Lunát.:)

Posted via web from Morzsa

Miett-szösszenetek

Elég beteg vagyok, úgyhogy tegnap délután Tamás hazajött két meló között, hogy átvegye a kiscsajt. Épp a délutáni alvás alatt ért haza, és amikor Miett felébredt, Tamás ment be hozzá:

- Anya... anya!... Apaaaa! Kaptam apát!

------

Dúl az enyém-korszak: minden, ami a miénk, az övé is, de ami az övé, ahhoz nekünk ugye semmi közünk:) Van valahonnan egy csomó tök ugyanolyan textillabdája, amiből az egyiket odaadtam a kutyának, hátha 5 percre le tudom állítani a játéklopkodásról. Miett persze rögtön közölte, hogy az "Enyém!", és hiába minden magyarázat, odament, kivette a kutya a szájából a labdát, magához szorította a jó nyálasra ázott cuccot, és közölte, hogy "szeret!".

------

Van a szobájában a későbbiekre félretéve egy bili, amit kaptunk valahonnan, és amire időnként rá szokott ülni csakúgy ruhástul, hogy ő pisil, de persze ennek nem sok köze szokott lenni a valós biológiai eseményekhez:) Tegnap Tamással játszott éppen, amikor felpattant azzal, hogy "Pisilni gyorsan-gyorsan", felkapta a bilit, a kiválasztott helyre letette, majd ráült és elégedetten közölte, hogy "Pisilek".

 

 

Posted via web from Morzsa

Óda a tortához

Az egyik mondókáskönyvünkben van egy Ég a gyertya, ég kezdetű születésnapi köszöntő. A szövegben szó nincs tortáról, csak a képen van egy, de ő mindig a tortásat énekelteti velem. Ma, miközben kereste azt az oldalt, még dalra is fakadt: Torta, torta torta. Szép dallammal, halál komoly fejjel. Könnyesre röhögtem magam, aztán délután Tamásnak is elmeséltem, erre Miett rázendített: Ég a torta, ég...:))))

Posted via web from Morzsa

Aha, értem

M éppen dobálja le a névjegykártyáimat az asztalomról.

Én: Te fogod összeszedni?

M: Nem.

Én: Akkor ki fogja összeszedni?

M: Anya.

Posted via web from Morzsa

Tartós kapcsolat

Írtam régen Leviről, akivel az első pár nap a bölcsiben folyton ölelgették-puszilgatták egymást Miettel. Na, úgy tűnik, a szerelem még tart: ma M szokás szerint bőgve tiltakozott a hazajövetel ellen (szerencsére már nem csak én égek, most jött egy kiscsaj, aki ugyanezt csinálja:)), Levi odajött hozzá, megsimogatta az arcát, odatérdelt hozzá, és adott még vagy 3 puszit is:). M persze erre az időre fel is függesztette a bőgést, és bolgodan hagyta magát. Mondtam is neki, hogy én se akarnék hazajönni a bölcsiből, ha ilyen pasni várna ott:)

Posted via email from Morzsa